ELTE Regionális Földrajzi  Tanszék

Regionális Tudományi Tanulmányok

11. kötet

Regionális elemzési módszerek

TARTALOM

BEVEZETÉS

1. TERÜLETI INFORMÁCIÓK

1.1.1 Térbeliség, területegységek

1.1.2 Területi összehasonlítás

1.1.3 Térségi szintek

1.1.4 Településnagyság

1.1.5 Időbeliség

1.1.6 A reálfolyamatok elemzésének fő dimenziói

1.2 Területi adatbázisok

1.2.1 Népszámlálások (Kiss János Péter)

1.2.2 A KSH T–STAR adatbázisa és településazonosító rendszere (Kiss János Péter)

1.2.3 Az Országos Területfejlesztési és területrendezési Információs Rendszer – TeIR (Nagy András)

1.2.4 Az Európai Unió regionális indikátorai (Szabó Pál)

1.2.5 Hazai történeti adatforrások (Győri Róbert)

1.3 A területi adatgyűjtés sajátos módszerei

1.3.1 Térképi információk

1.3.2 Területi mintavétel

1.3.3 Terepi adatgyűjtés

1.3.4 Adatpótlás, becslés

1.3.5 Az információk területhez kötésének nehézségei

1.3.6 Szimuláció

1.3.7 Kontrollcsoportok a területi elemzésben

2. ADATKEZELÉS, statisztikai és számítástechnikai alapok

2.1 Területi statisztika és térelemzés

2.2 Műveletek területi adattáblákban és adattáblákkal

2.2.1 Szám, vektor, mátrix

2.2.2 A területi adatmátrix

2.2.3 Műveletek adatsorokkal

2.2.4 Azonosság, egyenlőség, egyenlőtlenség

2.2.5 Függvények

2.3 Adattípusok, mérési skálák

2.4 Kódolás

2.5 Matematikai-statisztikai alapok

2.5.1 Valószínűségszámítási háttér

2.5.2 Adatsorok statisztikai jellemzői, jellegadó értékei

2.6 Térbeli középértékek, súlypont

2.7 A területi mozgóátlag (Dusek Tamás)

2.7.1 A területi mozgóátlag számítása és típusai

2.7.2 A mozgóátlag kiterjedésének meghatározása

2.8 Számítástechnikai alapok (Jakobi Ákos)

2.8.1 A területi elemzésben leggyakrabban használt szoftverek

2.8.2 Szövegszerkesztés

2.8.3 Táblázatkezelés

2.8.4 Adatelemzés

2.8.5 Prezentációs eszközök

2.8.6 Speciális szoftverek

2.9 Grafikonok (Szabó Pál)

2.9.1 Általános szempontok

2.9.2 Oszlopdiagram

2.9.3 Kördiagram

2.9.4 Egyéb alakzatdiagram típusok

2.9.5 Pontdiagramok (Jeney László)

2.9.6 Vonaldiagram (Jeney László)

2.9.7 Háromszögdiagram (Jeney László)

2.10 Térképek

2.10.1 Geodéziai, topográfiai és földrajzi térképek (MattányiZsolt)

2.10.2 Tematikus térképek

2.10.3 Topológikus térképek

2.10.4 A mentális térkép (Kiss János Péter)

2.10.5 Térinformatikai és térképkészítő programok (Jakobi Ákos)

2.10.6 A természetföldrajzi térinformatika egységei és szintjei (Mattányi Zsolt)

2.10.7 A természeti és társadalmi tartalom összekapcsolt elemzése

3. TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

3.1 Fogalmi keretek

3.2 Területi egyenlőtlenségi mutatók

3.2.1 A (területi) polarizáltság mérőszámai (Németh Nándor)

3.2.2 Szórás-típusú mérőszámok (Németh Nándor)

3.2.3 Területi megoszlások eltérését mérő indexek (Németh Nándor)

3.2.4 Néhány további szempont az egyenlőtlenségi mutatók használatához

3.2.5 A térbeli szegregáció sajátos mérőszámai

3.3 Kiegyenlítődés és differenciálódás

3.3.1 A Williamson hipotézis

3.3.2 A s és b konvergencia (Major Klára)

3.4 Időbeli átmenetek: a Markov-láncok (Major Klára)

3.4.1 A koncepció

3.4.2 Példák a Markov-láncok alkalmazására

3.4.3 A Markov láncok modellje

3.4.4 Kistérségek jövedelemeloszlásának Markov-folyamattal történő modellezése

4. TÁRSADALMI JELENSÉGEK TÉRBELI EGYÜTTMOZGÁSA

4.1 Általános szempontok

4.2 Korrelációk

4.2.1 Lineáris korrelációs együtthatók

4.2.2 A súlyozás problémája a korrelációszámításban

4.3 Szomszédsági hatások: területi autokorreláció

4.4 Regressziószámítás a területi elemzésben (Németh Nándor)

4.4.1 Függő és független változók

4.4.2 A kétváltozós lineáris regresszió számítási menete

4.4.3 Nem lineáris összefüggések

4.4.4 Logaritmikus regressziók (Major Klára)

4.4.5 Többváltozós regresszió

4.4.6 Többváltozós lineáris regresszió az SPSS-ben (Jakobi Ákos)

4.5 A térbeliség regresszió-elemzése

4.5.1. Területi autoregressziós modellek, területi dummyk

4.5.2 Térparaméterek

4.5.3 A térbeliség magyarázóereje Európa tagoltságában (Szabó Pál)

5. ÖSSZETETT JELENSÉGEK, OSZTÁLYOZÁS, REGIONALIZÁLÁS

5.1 Összetett jelenségek mérésének igénye

5.2 A sokdimenziós és sokmutatós jelleg

5.3 Kiemelt mutatószámok használata

5.3.1 A GDP

5.3.2 A GDP területi szinten (GRP)

5.4 Komplex mutatók

5.4.1 A komplex mutatók számításának előfeltételei

5.4.2 Komplex mutatók számítása

5.5 A faktoranalízis

5.5.1 A módszer logikája

5.5.2 A faktoranalízis az SPSS-programban (Jakobi Ákos)

5.6 Összetett jelenségek tényezői

5.7 Hatásarány-elemzés (shift-share analízis)

5.8 Vektoriális típusú értékelő eljárások: az „információs lábnyom” (Jakobi Ákos)

5.9 Multiplikatív tényezőkre bontás

5.10 Típusok, térfelosztás

5.11 Térfelosztás és a klasszifikáció (DusekTamás)

5.11.1 A térfelosztás és klasszifikáció általános elvei

5.11.2 A térfelosztás konkrét elvei

5.12 Egydimenziós osztályozás

5.13 Kétdimenziós osztályozás: kereszttáblák

5.14 Klaszter-elemzés

5.14.1 A modell

5.14.2 Fuzzy-klaszterezés

5.14.3 A klaszteranalízis az SPSS-ben (Jakobi Ákos)

5.14.4 Regionalizálás

5.15 Egy „puha” sokdimenziós módszer: a SWOT analízis (Salamin Géza)

6. TÉRKAPCSOLATOK

6.1 Rendezettség, alakzat és folyamat

6.2 Geometria, topológia

6.2.1 Geometriai alakzatok

6.2.2 Topológiai relációk

6.3 A távolság

6.3.1 Földi, térképi távolság

6.3.2 Távolságfüggés

6.3.3 Irányfüggés

6.4 Fekvés, elérhetőség

6.5 Hálózatok

6.5.1 A hálózat

6.5.2 A hálózat, mint gráf

6.5.3 A hálózatok jellemzőinek számszerűsítése

6.5.4 Hálózati hányados (Szalkai Gábor)

6.6 Áramlások

6.7 Térbeli egymásrahatások, szociálfizikai modellek (Dusek Tamás)

6.7.1 A gravitációs modell

6.7.2 A potenciál modell

6.8 Térfelosztás a térkapcsolatok alapján – vonzáskörzetek, agglomerációk

BEFEJEZÉS

A módszerek egymásra épülése

Az eredmények közzététele

APPENDIX

Regionális tudományi kislexikon